Beszláni túszdráma
| Beszláni túszdráma | |
 | |
| Az áldozatok fényképei az egykori iskola falán | |
| Ország |  Oroszország |
| Helyszín | Beszlán |
| Célpont | Beszlán 1-es számú iskola |
| Időpont | 2004. szeptember 1. |
| Típus |
|
| Fegyverek |
|
| Áldozatok | 333 (plusz 31 terrorista) |
| Sérültek | 783 |
| Elkövetők | 34 terrorista Samil Baszajev megrendelésére |
| Térkép | |
 Beszlán
Pozíció Észak-Oszétia térképén
| |
 é. sz. 43° 10′ 60″, k. h. 44° 31′ 60″43.183300°N 44.533300°EKoordináták: é. sz. 43° 10′ 60″, k. h. 44° 31′ 60″43.183300°N 44.533300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beszláni túszdráma témájú médiaállományokat. | |
A beszláni túszdráma vagy beszláni vérengzés egy több mint 1100 ember túszul ejtésével kezdődő túszdráma volt, amely három nap múlva ért véget több mint 300 ember halálát okozva. 2004. szeptember 1-jén kezdődött, amikor egy főként ingus és csecsen fegyveresekből álló csoport több mint 1100 embert, köztük 777 gyereket ejtett túszul az Oroszország Észak-Kaukázus régiójában, Észak-Oszétiában fekvő Beszlán 1. számú iskolájában. A túszejtést végrehajtó, Samil Baszajev szeparatista csecsen hadúr küldte csoport a második csecsen háború befejezését követelte. Háromnapi patthelyzet után az orosz biztonsági erők megrohamozták az épületet harckocsikat, gyújtórakétákat és más nehézfegyvereket is bevetve. Az iskolát robbanások sorozata rázta meg, amelyet tűz, valamint a túszejtők és az orosz biztonsági erők közötti kaotikus tűzharc követett. Végül legalább 334 túsz halt meg, köztük 186 gyerek; ezen kívül több százan megsérültek és sokan eltűntek.
A tragédia biztonsági és politikai következményekhez vezetett, elsősorban olyan kormányzati reformok sorozatához, amelyek megszilárdították a Kreml erejét és megerősítették az orosz elnök hatalmát. A Freedom House nevű amerikai civilszervezet szerint ezek a reformok Oroszországot a 2000-es évek közepe óta politikailag nem szabad, autoritárius állammá tették. 2010-ben a válsághelyzet számos részlete továbbra is vita tárgya, többek között hogy hány fegyveres vett részt a túszejtésben, hogyan készítették azt elő, és sikerült-e néhányuknak elmenekülnie. A kormányzat válságkezelésére vonatkozó kérdések sem oldódtak meg, beleértve a hírek cenzúrázását és a félretájékoztatást, a Beszlánba siető újságírók elnyomását, a túszejtőkkel folytatott tárgyalások módját és tartalmát, a véres kimenetelért való felelősséget, és a túlzott erő vélhető használatát.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Beslan school hostage crisis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Beslan: Shattered Innocence by Lynn Milburn Lansford
- Beslan: The Tragedy of School Number 1 by Timothy Phillips (ISBN 1862079277)
- Terror at Beslan: A Russian Tragedy with Lessons for America's Schools by John Giduck (ISBN 0-9767753-0-1) (preview available)
- The 2002 Dubrovka and 2004 Beslan Hostage Crises: A Critique of Russian Counter-Terrorism by John B. Dunlop (ISBN 3-89821-608-X)
- The Beslan School Siege and Separatist Terrorism by Michael V. Uschan (preview available)
- The School by C.J. Chievers
